Rebarbarás eperlekvár

És amiért most újra lendületet vettünk itt a blogon, annak az az oka, hogy 1 hétre lehetőséget kaptunk/kapunk egy Sous Vide Supreme készülék egy hetes tesztelésére a Sous Vide Hungary jóvoltából (http://www.sousvidehungary.hu), aminek egy feltétele van, hogy képes beszámolót kell készítenünk a teszt során elkészített ételekről és tapasztalatainkról. És ha már van a Marcikonyha, akkor a kellemeset összekötjük a hasznossal J

A készülék már megérkezett, a tesztet holnap kezdjük J

Szóval így látatlanba már most reménykedünk, hogy hasonlóan jó íz- és nem utolsó sorban főzési élményekben lesz részünk az elkövetkező egy hétben a Sous Vide Supreme használata során, mint amiben egy másik igazán hasznos készülék a Befőzőautomata (http://www.befozoautomata.hu/) használata során tapasztaltunk.

Még egy hónappal ezelőtt, mikor az epernek szezonja volt, rebarbarás eperlekvár készítettünk, ami hasonlóan a tavalyi próbálkozáshoz nagyon finom lett. És idén a tavalyi hibákat kiküszöbölve még a téli hónapokra is maradni fog J Múltkor elkövettük azt a hibát, hogy bébiételes üvegekbe próbáltuk eltenni a lekvár, azonban azok nem igazán záródnak légmentesen újra, így gyorsan meg kellett enni és el kellett ajándékozni a 16 kis üveget.

De idén újra nagyon finomra sikerült és most a pektin segítségével az állaga is jobbá vált J

Hiába, gyakorlat teszi a mestert…

Hozzávalók:

-          4 kg megmosott, leszárazott eper

-          1 kg megtisztított rebarbara

-          1 kg nyírfacukor

-          4 kávéskanál vanília őrlemény (Bio Berta)

-          30 gramm pektin (Kaldeneker)

Előkészítés: 30 perc

Főzés: kb. 3 óra 30 perc

Az epret szárastól bő vízben megmostam, majd kivágtam a zöld részeit, a nagyobb szemeket félbevágtam, a rebarbarát meghámoztam, megmostam és kb fél centis darabokra vágtam.

Ezután a befőző automata lekvárfőző edényébe tettem a gyümölcsöket és a legmagasabb hőfokon, azaz az folyamatosan forraló funkción 2 órára elindítottam az automatát.

Kb 20-30 percenként megkevertem a lekvárt, míg le nem járt a 2 óra.

Megszórtam a nyírfacukorral, amibe előzetesen elkevertem a vanília őrleményt és a pektin, majd botmixerrel összeturmixoltam az lekvárt.

Ezután állandó forralás mellett további kb 30-40 percig főztem a lekvárt, míg kellően besűrűsödött.

Mikor kész lett a lekvár, az időközben mosogatógépben elmosott és sterilizált üvegekbe forrón belemertem a lekvárt és a lezárt üvegeket visszatettem a lekvárfőző betét nélküli automatába és 95 fokon 35 perc alatt „dunsztoltam”.

2 nagy (befőttes), 8 kicsi (lekváros) és 1 mini (kóstoló) üvegnyi mennyiség lett belőle…

Borjúlábszár pörkölt bográcsban

Az év elejei terveket általában felülírja az Élet.

Úgy képzeltük, hogy idén, hogy Marci már nagyfiú lett több figyelmet tudunk fordítani a Marcikonyhára és rendszeresebben tudjuk megörökíteni az általunk elkészített ételeket.

Ez működött is januárban és február elején, illetve az elkészített ételeink fotózása, azóta is töretlenül zajlik, de a receptek feljegyzése és így a blog bejegyzések az elmúlt 5 hónapban elmaradtak.

Ennek azonban NAGYON örömteli oka van ám! Mégpedig az, hogy Marcinak kistesója fog születni november végén, és ami még szebbé tette/teszi ezt a dolgot, hogy egyszerre kettő Pici van Anyaca pocijában J

Így hát érthető, hogy ez elmúlt hónapokban teljesen át kellett gondolni a mindennapokat és fel kellett készülni a két Csöppség érkezésére, ami elvette minden energiánkat.

DE most már úgy érezzük (legalábbis jelenleg), hogy minden sínen van, így újra jelenkezünk itt a Marcikonyhán.

Nagyon sok minden történt Velünk, de ezt majd folyamatában…

Március 15-re tekintettel általában „hosszú” hétvége szokott lenni, ha nem akkor azzá tesszük, és összegyűlik a család egyik fele, mert ekkor van Papa névnap és Apaca névnap is és ilyenkor mindig bográcsozni szoktunk.

A bográcsozás szezonnyitó étele a vörösboros borjúlábszár pörkölt szokott lenni, ettől idén sem tértünk el, de idén a jól megszokott tészta helyett medvehagymás nokedlivel készítettük.

Marci falta is be, mint kacsa a nokedlit J

Hozzávalók:

Pörkölt:

-          4 kg borjú lábszár

-          1 kg vöröshagyma

-          1 fej fokhagyma

-          3 db paprika

-          4 db paradicsom

-          1 kávéskanál frissen őrölt bors

-          4 kiskanál tengeri só

-          5 kiskanál őrölt fűszerpaprika

-          1 kávéskanál köménymag

-          1 kiskanál friss kakukkfű felaprítva

-          1 üveg száraz vörösbor

-          3-4 evőkanál zsír

Medvehagymás nokedli:

-          0,5 kg durumliszt

-          5 tojás

-          tengeri só

-          5 kanál olaj

-          1 csomag medvehagyma

Előkészítés: 1 óra

Főzés: kb. 3 óra 30 perc

A hagymát és a fokhagymát megpucoltam és felaprítottam, a paprikákat és a paradicsomokat szintén felkockáztam, majd az egészet egy tálban összekevertem, sóztam, borsoztam, rászórtam a köménymagot és a felaprított kakukkfüvet, jól összekevertem és félretettem.

A húst megmostam és közepesen nagy kockákra feldaraboltam.

Utána jött a bogrács összeállítása. A bogrács alját körben kikentem a zsírral, majd rárétegeztem a húsnak a felét, úgy hogy egy bölcsőt készítettem a hagymás keveréknek, amit beleszórtam a közepébe, majd lefedtem a hús másik felével és a tetejét megszórtam a paprikával, vigyázva, hogy a szélére még véletlenül se kerüljön.

Ekkor már kb fél órája égett a tűz, tehát rendesen volt parázs is és láng is, így ment is rá a bogrács.

Az első 15-20 percben csak a bográcsot rázva-pörgetve pörkölődött a hús, amíg rendesen levet nem engedet és összeesett, úgy hogy elérte a pirospaprikás réteget, ami szépen lassan beleolvadt. Mindezt nagy láng mellett csináltam, hogy a hús jól meg tudjon pörkölődni.

Ezt követően ráöntöttem a bor felét, amivel további 10 percig keverés nélkül, csak a borgácsot rázva-pörgetve pároltam a húst.

Ezt követően jól összekevertem a pörköltet és 2-2,5 órán keresztül közepes lángon főztem, vigyázva, hogy nehogy odaégjen. Erre főleg a 2. óra elteltével kellett odafigyelni, mikor már kellően kezdett besűrűsödni a szaft.

Mikor a hús már puha volt (kb. a főzés 3. órájánál) hozzáöntöttem a bor másik felét és fél óra alatt készre főztem a pörköltet egyre kisebb láng fölött.

Közben a nokedlihez a medvehagymát felaprítottuk, és az összes hozzávalóval együtt jól összekevertük, majd nokedli szaggató segítségével lobogó forró vízbe szaggattuk és 10 perc alatt megfőztük.

Orjaleves töltelékkel

A szülinapi ebéd másik, pontosabban első fogása pedig orjaleves volt, amiben a különlegesség a töltelék volt.

Ezt szintén Apaca Nagymamája készítette mindig, amikor Apaca gyerekként Náluk nyaralt. Annyi volt a különbség, hogy akkor a „sima” zöldségleves készült a töltelékkel és igazából Töltelék levesnek hívták.

De mivel most volt a disznóvágás, adta magát, hogy a friss csontokból készüljön a leves és abba legyen belecsempészve a töltelék.

Hozzávalók:

Leveshez:

-          6 darab húsos csont (orja és comb)

-          2 fej hagyma

-          6 gerezd fokhagyma

-          1 db zeller

-          4 db fehérrépa

-          12 db sárgarépa

-          6 szem kelbimbó

-          2 kisebb csokor petrezselyem

-          4 szem közepes krumpli

-          10 szem feketebors

-          só

-          házi csigatészta

Töltelékhez:

-          6 darab zsemle

-          6 darab tojás

-          2 kisebb fej hagyma

-          6 gerezd fokhagyma

-          3 kisebb csokor petrezselyem

-          só, bors

Előkészítés: 10 perc

Főzés: 3 óra 30 perc

Egy nagy fazékba beletettem a csontokat és felöntöttem hideg vízzel és feltettem főni.

Közben megpucoltam az összes zöldséget. Mikor felforrt a víz, négyszer-ötször lehaboztam a levest és mikor már nem keletkezett újra „kemény” hab rajta, akkor beletettem a hagymát, a fokhagymát, a fehérrépát, a nagyobb darabokra vágott zellert, az összekötött petrezselyem zöldet, sóztam és beleszórtam az egész borsokat. Ez kb. a feltevéstől számított 1 és negyed óra után volt.

Kb. a főzés 2. órájánál beletettem a levesbe a sárgarépákat és elkezdtem elkészíteni a tölteléket.

A zsemléket vízbe áztattam, közben megpucoltam a hagymákat és kevés olajon megpároltam őket, majd sóztam, borsoztam és hozzáadtam az apróra vágott petrezselymet, jól összeforgattam és hagytam kihűlni. A zsemléket kinyomkodtam, hozzáadtam a hagymát és a tojásokat és jól összedolgoztam. Nekem túl sok volt a nedvesség benne, így öntöttem hozzá egy kevés zsemlemorzsát, annyit, hogy formázható masszát kaptam.

Ekkor kiterítettem egy darab folpackot, rákanalaztam kb az 1/6-át a masszának és szaloncukorszerűen feltekertem, úgy hogy henger alakú lett a töltelék. Így 6 db töltelékem lett.

Kb a főzés 2,5. órájánál kiszedtem és leszűrtem a léből annyit, amiben a csigatésztát ki tudtam főzni és helyére betettem a töltelékeket, amit 10-15 percenként forgattam, hogy körben mindenütt megfőjön.

Kb. a főzés 3. órájánál beletettem a levesbe a megpucolt burgonyát is és további fél óra alatt készre főztem mindent.

Tálaláskor külön-külön kiszedtem a húst, a zöldségeket és a tölteléket, leszűrtem a levest.

A Mamáék erre is azt mondták rá, hogy van olyan jó, mint a cigándi J

Cézár-pite

Lassan kezd hagyománnyá válni, hogy január 2-án Cézár-salátát eszünk. Semmi tudatosság nincs benne, csak egyszerűen ilyenkor mindig megkívánjuk valószínűleg ezeket az ízeket. Most is csak azért vettük észre, mert tegnap az újévi koccintós vacsi után Nagyi testvére elkérte az öntet receptjét, Mi pedig innen a blog-ról másoltuk ki neki és hát utána döbbentünk rá, hogy tavaly ilyenkor is ezt ettük.

Azaz most azért picit újragondoltuk a dolgot, hiszen most a pite (quiche) is lényeges volt, onnan indult a gondolat, de a Cézár-saláta rész is végül belekerült.

Hozzávalók:

Tésztához:

-          250 gramm durumliszt

-          125 gramm vaj

-          kb 0,5 dl jeges víz

-          egy kávéskanál só

Töltelékhez:

-          1 db kisebb csirkemell

-          30 cm póréhagyma

-          6 gerezd fokhagyma

-          200 ml minimum 20 %-os tejszín

-          2 evőkanál tejföl

-          1 csapott evőkanál mustár

-          2 db tojás

-          15 dkg sajt

-          0,5 dl rosé

-          olivaolaj

-          vaj

-          frissen őrölt só, bors

Salátához:

-          1 fej jégsaláta

-          6-8 vékony szelet kenyér

-          80 cl olíva olaj

-          20 cl balzsamecet

-          1 doboz natúr joghurt

-          1 evőkanál majonéz

-          2 gerezd fokhagyma

-          só, frissen őrölt bors

-          1 teáskanál mustár

Előkészítés: 15 perc

Főzés: 1 óra 15 perc

A tésztához a lisztet és a hideg, apró kockákra vágott vajat késes robotgépben 20-25 másodperc alatt morzsás állagúra összekevertem, majd lassan hozzáöntöttem a vizet és azzal is összekevertem. Utána kiborítottam egy keverőtálba, ahol hideg, vizes kézzel összedolgoztam és kis cipót formáztam belőle, amit fóliába csomagoltam és betettem 1 órára a hűtőbe pihenni.

A pihentetés után lisztezett felületen kinyújtottam a tésztát akkorára, hogy egy 23 cm-es kivajazott piteformát ki tudjak vele bélelni. Utána tettem a tésztára sütőpapírt és szórtam bele rizst nehezéknek és 180 fokra előmelegített sütőbe tettem és légkeveréses funkción 15 percig sütöttem.

Közben a csirkemellet apró kockákra vágtam és olivaolaj és vaj keverékén elkezdtem pirítani, mialatt a póréhagymát felkarikáztam, amit egy másik serpenyőben szintén olivaolaj és vaj keveréken elkezdtem párolni.

Amikor lejárt a 15 perc óvatosan leszedtem a rizzsel teli sütőpapírt a tésztáról, kicsit megszurkáltam villával a tésztát és visszatettem további 15 percre a sütőbe.

Közben a húst sóztam, borsoztam, hozzáadtam 3 gerezd áttört fokhagymát és felöntöttem a borral, a póréhagymát is kicsit sóztam és tovább pirítottam mindkettőt, amíg a hagyma teljesen megpuhult, kicsit karamellizálódott is, a hús pedig elfőtte a levét és szép szint kapott, megpirult.

Egy tálban a tejszínt, a tejfölt, a mustárt, a tojásokat, 3 gerezd áttört fokhagymát, sóval és borssal kézi habverővel alaposan összevegyítettem.

Mikor a tészta megsült, kivettem a sütőből, egyenletesen ráborítottam a csirkehusit, a hagymát és ráöntöttem a tejszínes szószt, megszórtam a lereszelt sajttal, visszatettem a sütőbe és 40 perc alatt 140 fokon, továbbra is légkeveréses funkción készre sütöttem.

Közben a kézi mixer poharába beleöntöttem az olajat, a balzsamecetet, a joghurtot, a majonézt, a mustárt, sóztam, borsoztam és ebbe is belenyomtam két gerezd fokhagymát és összeturmixoltam. Egy nagy tálba beletépkedtem a salátát, beletettem a nagyobb kockákra vágott pirítósokat, majd ráöntöttem az öntetet és jól összeforgattam.

Marci egy teljes felnőtt adagot megevett belőle, annyira ízlett neki J

Paradicsomos lencse húsgombóccal

Újévkor a babona szerint, hogy gazdagok legyünk lencsét kell enni. Másik babona szerint pedig nem szabad csirkét enni, mert elkaparja a szerencsét. Harmadik szerint pedig egy szelet tormát kell tenni a pénztárcába és akkor is gazdagok leszünk.

A torma szelet a pénztárcában, viszont tegnap csirkepörit ebédeltünk Marci kis barátjáéknál Daniéknál, így vacsira igazán szükségünk volt a lencsére, hátha megtörik az „átok”.

Idén viszont kicsit újítottunk a hagyományos lencsefőzeléken, mert valamikor december közepén készítettünk és kicsit unalmas lett volna.

Hozzávalók:

-          0,5 kg lencse

-          2 db lilahagyma

-          6 gerezd fokhagyma

-          40 dkg darált marhahús

-          2 kis üveges paradicsomszósz (850 ml)

-          olivaolaj

-          frissen őrölt só, bors

Előkészítés: 5 perc

Főzés: 1,5 óra

A lencsét előző este beáztattam.

A hagymát apró kockákra vágtam és kb. a negyedét kevés olajon egy magas falú, nagy, wok alakú serpenyőben megpirítottam, majd hozzáadtam a húshoz, fűszereztem 3 gerezd áttört fokhagymával, sóval és borssal. Utána jól összedolgoztam és vizes kézzel falatnyi gombócokat készítettem.

A serpenyőbe kevés olajat öntöttem és kb. 15 perc alatt, két ütemben megpirítottam a gombócokat. Mikor készen lettek pótoltam az olajat és megpirítottam a ¾-ed rész hagymát, hozzáadtam a maradék 3 gerezd fokhagymát áttörve, sóztam, borsoztam és beleborítottam a lecsepegtetett, beáztatott lencsét, illetve a 2 üveg paradicsomszószt, valamint kb 2 dl vizet, amivel az üvegeket öblítettem ki.

Az egészet jól elkevertem és közepes (inkább alacsony) hőfokon fedő alatt 35-40 percig főztem, amíg a lencse majdnem megfőtt. Utána beletettem a melegen tartott gombócokat és azzal is, gyakori, óvatos kevergetés mellett 10-15 percig tovább főztem.

Végül jó sokat ettünk belőle, hogy kijavítsuk a csirkés bakit J

Krumplisaláta

A Nagyi minden évben szilveszterkor (és húsvétkor is) készít töltött dagadót, amiből Mi is szoktunk kapni, így a menü egyik része adott volt. Már csak a köret hiányzott hozzá.

Régebben, mikor Ausztriában jártunk, sokszor ettünk ott ecetes-hagymás krumpli salátát, ami a számunkra megszokott majonézes krumpli salátához képest mindig is különlegesnek számított, pedig igen egyszerű étel, viszont annál finomabb.

Hozzávalók:

-          10 db közepes kifliburgonya

-          1 db nagyobb lilahagyma

-          3 dl alaplé (most bio leveskockából)

-          1 csapott evőkanál mustár

-          3 evőkanál fehérbor ecet

-          3 evőkanál almabor ecet

-          3 evőkanál tökmagolaj

-          3 evőkanál olivaolaj

-          frissen őrölt só, bors

Előkészítés: 5 perc

Főzés: 30 perc

A krumplikat héjastól, sós vízben megfőztem, majd még melegen meg is hámoztam és kb fél centis karikákra feldaraboltam.

Közben elkészítettem az „alaplevet” (sajnos elfogyott az igazi, így maradt a bio leveskocka). Kis kockákra felaprítottam a hagymát és az alaplével együtt hozzákevertem a krumplihoz. Sóztam, borsoztam.

A mustárt, az ecetekkel és az olajakkal egy kis tálban összedolgoztam és utána ezt is hozzáadtam a krumplihoz, majd az egészet óvatosan, de alaposan átkevertem és betettem a hűtőbe 2-3 órára, hogy az ízek összeérjenek.

A végeredmény pedig jobb lett, mint amire számítottunk, mert sikerült az arányokat úgy eltalálni, hogy talán még finomabb is lett, mint amit megszoktunk, mert kevésbé volt domináns az ecet íze. J